Lehetséges életem                        Menedék.     XII. Velence Symposion                Velence, Velencei-tó, Hu

/ részlet /

Lehetséges életem                      installáció       (mészpor, természet)                   ~ 10 X 20 méter                  Velencei-tó, Velence                  2018

A Velencei-tó egy lakatlan szigetén megrendezett szimpozion témája a hajlék, menedék volt, melyre a művészek reflektáltak.

Munkám egy meghatározó gyermekkori élményből táplálkozik, épülő házunk helyszínének homokjába rajzolt alaprajzon játszottuk a nővéremmel, hogy ott élünk. A rajz nem rajz többé hanem valóság, a jövő nekünk jelen, tehát nem létező, így ott nem idő, de nem is a tér szabta meg valóságunkat, hanem csakis mi magunk. Össze is vesztünk melyik szoba – amik persze csak vonalak voltak – kié is tulajdonképpen. A képzeletbeli falak nagyon is létezők voltak, egy olyan projekció amiben már élet zajlott, a mi otthonunk volt. Általa azonnal bennt lett a kinnt, privát térré vált.

Az emberek által lakatlan sziget dudvás, műveletlen mezején, három ösvény találkozásánál a fehér mésszel felrajzolt valós méretű ház alaprajza – a benne lévő konyha háló, nappali, terasz, stb. –, így lesz a lehetséges utak, világok egyike, perszonalizált természet, tér, A hely, “Lehetséges életem”.

minden jog fenntartva © Babinszky Csilla

Lehetséges életem

MENEDÉK.

XII. Velence Symposion

Velenceii-tó  

Velence, Hu

Tim Richardson kifejezésével élve, a pszichotópia olyan “hely”, egy a térbe kihelyezett jelentés, amelyhez hozzátartozik használata, ökológiája, státusa, és hozzátartoznak az emberek akik interakcióba lépnek vele, sőt, annak lehetséges jövője is. A hely valódi életére utal, amely magában foglalja a pszichológiai hatást, s az emeberi tudat asszimilációját is.

A helyek magunkévá tételének számtalan formája lehet, az egyik legkézenfekvőbb a mindenkiben megbúvó gyermeké, akinek képzeletében bármi megvalósítható, s a különböző valóságok közötti határt képzeletük egymásba rajzolja...

/ részletek /

/ részlet /